Akár így is lehetne reggelenként kezdeni a fohászunkat mind gyermekként, mind felnőttként. Ismeretes az a tény, hogy érzelmi ingerek és hatások nélkül az emberi élet már újszülöttként is veszélyben van. Azok az árva gyerekek, akik a második világháborúban olyan intézetekben tartózkodtak, melyekben kevés volt a gondozó, és így nem jutott elég idő és lehetőség a gondozottakkal való testi és lelki kapcsolat kialakítására, 30% – kal nagyobb eséllyel haltak korai halált. Ha mégis túlélték, pszichológiai zavarokkal küszködtek. A környezettel kialakított megfelelő kapcsolat nemcsak a normális agyi fejlődés alapfeltétele, de mint látjuk életbe vágóan fontos.
A főemlősök közül az emberi lény az egyetlen, akinek születése után a leghosszabb időre van szükség ahhoz, hogy önállóan el tudja látni magát, és saját maga tudjon gondoskodni a szükségleteiről. Bizonyos személyeknek pedig egész életükben szükségük van a mások általi gondoskodásra. Ha csak az érzékszervi fejlődési útmutatót vesszük figyelembe, ennek mentén is kialakíthatunk egy akár mindennapos „érzelmi vitaminkúrát”, amivel táplálhatjuk a gyerekek és egymás érzelmi életét.
Vegyük első körben a tapintást: már magzati korban ez az első érzékelési terület, ami kifejlődik, tapintásra már néhány héten belül reflexszerűen reagál a magzat. A későbbiekben ezt úgy adagolhatjuk a mindennapokban, hogy legyen meg a napi testi érintés: ölelés, puszi, simogatás, hátveregetés, kézfogás, enyhe dörzsölés, masszírozás. Ezek mindenféle emberi kapcsolatnak egyfajta „ragasztóelemei”, hiszen a keveset érintkező emberek értelemszerűen távolságtartók, ennek okán így jönnek létre a távolságok is emberi kapcsolatainkban. Tehát az egyik legfontosabb mindennapi érzelmi vitamin az érintés, nevezzük az egyszerűség kedvéért A vitaminnak.
A hallásérzetet vegyük másodiknak, ami a magzati kor 16-ik hetére fejlődik ki oly mértékben, hogy onnan kezdve a baba már hallja édesanyja szívverését, légzését, járását, beszédét. A mindennapi életünkben ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy olyan dolgokat mondunk a gyerekeknek amit szívesen és örömmel hallgatnak: ezek első körben altatódalok, mondókák, rövidebb-hosszabb mesék, a későbbiekben pedig biztatás, elismerés, bátorítás, vigasztalás és „varázsmondatok” használata. Ilyen például, hogy: „Tudom, hogy képes vagy rá…Én bízom és hiszek benned…Meg tudod csinálni!” Ezek a mondatok legalább olyan „táperővel” bírnak, mint a fehérje-anyagcseréjében, a vörösvérsejtképzésben és a fehérje- és zsírlebontásában fontos B vitamin.
Felnőtt kapcsolatban pedig úgyszintén rendkívül fontos minden nap a körülöttünk élőknek olyanokat mondani, illetve hallgatni, amitől jól működik az anyagcserénk, lelki immunitásunk fejlődik, és bizalommal tudunk tekinteni az életre és a jövőre. Ilyenek pl., hogy: „Jó, hogy itt vagy mellettem…Értékelem azt, amit ma megtettél, elhoztál, megvettél, megfőztél, elintéztél, stb…Örülök annak, hogy…” és találj ki valamit, bármit. Tudom, hogy nem könnyű a nehéz kapcsolati rendszerekben, de sajnos ezek híján hosszú távon szemmel láthatóan megbetegedik a kapcsolat, és mindenki, aki benne van.
A harmadik létfontosságú érzelmi vitamin kapcsolódjon a látáshoz. Ez azért az egyik legfontosabb eleme az érzelmi életnek, mert a világból jövő információ legnagyobb részét ezen keresztül vesszük. És mert borzasztó sok ingerencia éri manapság az ember fiát-lányát vizuálisan, mondhatni „túlfogyasztás” van. Mint tudjuk a „túladagolásnak” is megvannak a hátrányai és veszélyei. Ha C vitaminnak nevezzük a látási ingereket, akkor azt kisgyermekek számára ma nagyon meg kell szűrni, ez igényel a legnagyobb odafigyelést.
Ez első körben, a kezdet kezdetén anya és apa látványa jelenti a jóleső érzelmi biztonságot, a hangokkal, az illatokkal és az ízekkel együtt. Később a játékokban, tárgyakban jelentkező bőség zavara átmehet abba, hogy a túl sok játék, kép látványa „ingerundort” okoz, és már nem is tudja a kisgyerek huzamosabb ideig elfoglalni magát a játékokkal. A mesék, filmek látványainak ellenőrzése pedig egy bizonyos kor után már követhetetlen. De addig amíg ezt felnőttként még követni és korlátozni tudjuk, a lehető legkövetkezetesebb módon figyeljünk oda, hogy megelőzzük a gyerekek által olyan képi anyagok, megjelenítések fogyasztását, amit nem tud egyedül feldolgozni. A hallott mesével azért van szerencsénk, mert a mesében szereplő eseményeket, képeket olyan formában képzeli a kisgyerek, amilyen számára még megemészthető és nem riasztja meg.
Felnőtt kapcsolatainkban gondoljunk csak az első benyomásra, de ezen kívül a saját magunk megjelenésére, a környezetünk, a otthonunk alakítására is figyeljünk oda, hogy legyen „jóleső a szemnek”.
A negyedik vitaminforrás az illatok, ha már ebben a sorrendben megyünk, akkor D vitamin: a magzat harmadik hónapjában kifejlődik a szaglóérzéke, legerőteljesebb illat, amit érez, az az édesanyjáé. Ez segíti őt abban, hogy születése után képes legyen rögtön megérezni az anya illatát. A hat alapvető érzelem közül az undor az, amivel kapcsolatban tudjuk, hogy leginkább a kellemetlen szagoktól, bűzöktől érezzük. Azok az ételek, amelyek egy kisgyerek számára nem rendelkeznek jó illattal, minden bizonnyal nem fogja azokat megenni. Ezt különösen figyelembe kell venni, mert amíg nem beszél és nem tudja elmondani, addig a szervezete ilyen formában jelzi, hogy nincs rá szüksége. Még meg sem kóstolta, de már a látvány és az illat egyvelegével tudja, hogy nem kell.
Felnőttként pedig a párkeresési preferenciáknál mindennél fontosabb jelentősége van, hiszen ez az egyik legprimitívebb, legősibb reflex, amivel ki tudjuk választani ösztönösen a genetikai összeférhetőséget, a desodorok, parfümök és illatosítók nélkül.
Az utolsó pedig a tényleges vitaminok tárháza, amely tulajdonképpen a fizikai jóllétnek fontos elemei, ezáltal az érzelmi jólléthez is hozzájárulnak. Ezen belül ne csak a tényleges vitaminokra gondoljunk, hanem a megfelelő ásványi anyagokra, szénhidrátra, zsírokra, proteinre, cukrokra. Nem fogok ebben az irományban táplálkozási tanáccsal szolgálni – azt talán egy másik alkalommal – csak összegzem az érzelmi jóllét alapvető szükségleteit mind gyerekek, mind felnőttek számára. Ha már manapság olyannyira terítéken van az egészséges test és táplálkozás, fordítsunk figyelmet a lelkünk „tápanyagaira” is mind önmagunk, mind pedig a családunk és környezetünk számára.
A vitaminok sorrendjét és az érzékszerveket esetlegesen kapcsoltam össze, nincs benne semmilyen előzetes rendszer benne, inkább csak azért, hogy könnyebben átlássuk. De bárki összekötheti bármelyiket bármelyikkel, a lényeg azon van, hogy mindezekre odafigyeljünk.
Összefoglalva tehát a mindennapi táplálékhoz adjuk hozzá a mindennapos testi érintést, a mindennapos kellemes hangokat és beszédet, a szép látványokat és képeket, a kellemes illatokat és jó ízeket. Mindannyiunk élete ezeken az érzékszerveken keresztül jövő ingereken, hatásokon keresztül alakul, változik, fejlődik és ma már bizonyított tény, hogy a testi és lelki-szellemi összhang bizony elválaszthatatlan egymástól.
“Mindennapi érzelmi vitaminunkat add meg nékünk ma…”
Akár így is lehetne reggelenként kezdeni a fohászunkat mind gyermekként, mind felnőttként. Ismeretes az a tény, hogy érzelmi ingerek és hatások nélkül az emberi élet már újszülöttként is veszélyben van. Azok az árva gyerekek, akik a második világháborúban olyan intézetekben tartózkodtak, melyekben kevés volt a gondozó, és így nem jutott elég idő és lehetőség a gondozottakkal való testi és lelki kapcsolat kialakítására, 30% – kal nagyobb eséllyel haltak korai halált. Ha mégis túlélték, pszichológiai zavarokkal küszködtek. A környezettel kialakított megfelelő kapcsolat nemcsak a normális agyi fejlődés alapfeltétele, de mint látjuk életbe vágóan fontos.
A főemlősök közül az emberi lény az egyetlen, akinek születése után a leghosszabb időre van szükség ahhoz, hogy önállóan el tudja látni magát, és saját maga tudjon gondoskodni a szükségleteiről. Bizonyos személyeknek pedig egész életükben szükségük van a mások általi gondoskodásra. Ha csak az érzékszervi fejlődési útmutatót vesszük figyelembe, ennek mentén is kialakíthatunk egy akár mindennapos „érzelmi vitaminkúrát”, amivel táplálhatjuk a gyerekek és egymás érzelmi életét.
A vitamin – testi érintés
B vitamin – hallás észlelés
C vitamin – látási észlelet
D vitamin – kellemes illatok, szaglóérzék
E vitamin – jó ízek – ízérzékelés
A vitaminok sorrendjét és az érzékszerveket esetlegesen kapcsoltam össze, nincs benne semmilyen előzetes rendszer benne, inkább csak azért, hogy könnyebben átlássuk. De bárki összekötheti bármelyiket bármelyikkel, a lényeg azon van, hogy mindezekre odafigyeljünk.
Összefoglalva tehát a mindennapi táplálékhoz adjuk hozzá a mindennapos testi érintést, a mindennapos kellemes hangokat és beszédet, a szép látványokat és képeket, a kellemes illatokat és jó ízeket. Mindannyiunk élete ezeken az érzékszerveken keresztül jövő ingereken, hatásokon keresztül alakul, változik, fejlődik és ma már bizonyított tény, hogy a testi és lelki-szellemi összhang bizony elválaszthatatlan egymástól.
Powered by Flybuilt