Ismerje meg a módszert!

A Varázskert könyv gyermekkori szorongásoldásról és képzeletfejlesztésról szól.

A mai felnövekvő generáció fokozottan szorong. Rengeteg képanyagot “benyel”, amit nem tud vagy nem tanul meg feldolgozni, erre pedig szükséges lenne megtanítani. Szorong az iskolában, otthon, a barátok között, társaságban és egyedül a gép, tablet, mobiltelefon előtt, mögött. Hogy nem felel meg, nem elég jó, erős, szép és népszerű. Hogy a bizonyítvány nem elég kitűnő, nincs elég lájk, mit szólnak a többiek és sok a tennivaló, feladat. Az élettempó borzasztóan felgyorsult, egy mai 10 éves gyerek életritmusa sokszor hasonló egy felnőttéhez: napi 8-10 óra munka vagy akár több is. Hamar elfárad, kiég, megbetegszik.


A szorongató gondolatok, képek fejben játszódnak le, legtöbb esetben tudattalanul (” Vajon milyen lesz a doga?”, “Meg fognak szidni ezért…”), majd akár  testben is leképeződnek. Épp ezért fejben is lehet csökkenteni: képekkel, gondolatokkal, megerősítésekkel, bizakodással, nyugtatással.

Cseh Tamás gondolatait tovább fűzve, mióta a világ “varázstalanítva” lett, szegényebb lett a belső-lelki életünk. A gyerekek belső képi világa sekélyesebb, felszínesebb. Hogyan lehetne mégis ebben a külső képi világra automatizálódott létformában a képzelőerőt megtartani, fejleszteni, szorongást oldani? Talán úgy, hogy képzelődünk és képzeltetünk.

Eistein szerint: ” A képzelőerő fontosabb, mint a tudás.”

Képzelőerő nélkül nincs jövőkép.

A Varázskert program egy képzelőerő – fejlesztő – relaxációs program 5-12 éves gyerekek számára. Több száz óvodás és kisiskoláskorú gyerekeknél került alkalmazásra már, pedagógusok, (gyermek)pszichológusok és szülők körében is.

Kiemelendő, hogy NEM problémás gyerekeknek szól (bár nekik is jó!), hanem a teljesen jól működő, egészséges, gyerekeknek MEGELŐZÉS céljából, hogy később se legyen baj!

A módszer gyakorlati alkalmazása adott koreográfiával kezdődik, végződik, és a keret között, közepén, a Varázskertben mindig más-más a történet. A gyakorlat mindössze 7–8 percet ölel fel.

REFERENCIÁK

             

GYEREKEKTŐL (a kitöltött kérdőívek, illetve a rajzok alapján: arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt rájuk, és miért volt jó, ha jó volt):

  • ” A legjobb óra a világmindenségben.”
  • „Türelmesebb lettem tőle… Mert pihenni lehet közben.”
  • „Még jobban teljesítek a nap folyamán… Mert megnyugtatott.”
  • „Izgalmas volt és érdekes… Felfrissültem tőle, jól éreztem magam…jó érzés elgondolni, ellazít.”
  • „Már nem vagyok feszült… Szeretem, mert kevesebb van az órából és megnyugtat.”
  • „Tetszettek a történetek, nagyon aranyosak voltak, és örültem, hogy órák és iskola előtt kicsit lelazulhatok… Azóta jobb a fantáziám, szebben rajzolok.”
  • „Igen, és hogy ne aggódjak… Mert kipihenhettem magam tanulás előtt.”
  • „Mert nagyon jók a mesék és tetszenek… Igen, persze! Nem tudom miért, de nagyon jó!”
  • „Igen, mert szórakoztató volt, hogy csak a meséknek a közepe volt más, az eleje és a vége ugyanaz volt… Hát persze, hogy igen. Szórakozást keltő ez.”
  • „ Mert jó egy kicsit lazítani a kemény nap után(!)… Igen, mert akkor a nap jól indul.”
  • „ Mert vidám volt és megnyugtatott…Felszabadult lettem…Igen, mert lehet pihenni.”

TANÍTÓNŐTŐL:

  • „Eleinte nem beszéltek róla, de ahogy telt az idő, egyre nyitottabbak lettek. Elmondták, hogy miket képzeltek el a kertbe. Élvezték, hogy játszhatnak a képzeletükkel.”
  • „A tanulók közvetlenül a foglalkozások után fáradtak voltak, aztán nyitottak, beszédesek, mások csendesek, magukba fordulók. Mivel a történetekben minden „megoldás” hibátlan, ez magabiztossá tette őket, és nem vitatták más gyerekek érzéseit, ötleteit. Elfogadók voltak.”
  • „Olvasásból, mint említettem, a mesék feldolgozását segítette. Kreatív gondolataik voltak, párhuzamokat találtak.”

SZÜLŐKTŐL:

  • „Igen, mesélt róluk. Mindig nagyon várta, és számon tartotta azokat a napokat, amikor a gyakorlatokra sor került. Lelkesen, és a nap egyik fontos eseményeként mesélt a foglalkozásokról. A nyugtató zene, a mese, az ellazulás fontos része volt a reggeli iskolakezdésnek.”
  • „Lányomra érzelmileg pozitív hatással volt. A kiskertet, amely csak az övé, ahol sok csodás dolog van, ahol letehet és kimondhat dolgokat, nagyon megszerette.”
  • „…gyakran mesélt, nagy örömmel. Szerintem vidámabb és jókedvűbb lett tőle.”
  • „Mindenkinek ajánlanám, mert nagyon jó ráhangolódás az iskolára. Egyébként nálunk igényelték, hogy este is mindig megcsináljuk a gyakorlatot.”
Ismerje meg a módszert!