
Korábban pedagógusként dolgoztam, tanítónőként, majd több mint egy évtizedig óvodapedagógusként. Később elvégeztem a pszichológiát és jelenleg iskolában vagyok iskolapszichológus.
A megtett utam során több száz gyereket altattam, babusgattam, becézgettem, és olvastam, mondtam nekik mesét magyar és francia nyelven egyaránt. Középiskolás koromban mesemondó versenyeken is részt vettem, később 2 mese cd-t is készítettem, egyet magyar népmesékkel (2001) és egyet állatos mesékkel (2009).
2013-ban létrehoztam az Altató 3 hónapos tanfolyamot, ahol kismamák altatódalokat tanultak és kisbabáiknak énekelték.
A Varázskert programból írtam a mesteri szakdolgozatomat, bizonyítván annak szorongáscsökkentő hatását.
Iskolapszichológusi munkám alatt kidolgoztam az Érzelmiskála –naptárt ©, ami egy mindennapi használatra alkalmas érzelmi intelligencia – fejlesztő eszköz, mind az iskolában, mind otthon, a családban. A naptár használatáról és annak hasznosságáról tudományos kutatást is végeztem, melyet 2018 őszén megrendezett Országos Neveléstudományi Konferencián is bemutattam.
Mindezek a tevékenységek, programok, eszközök fókuszában az érzelmi intelligencia fejlesztése áll, amit Kodály Zoltánnal egyetemben hiszek és vallok: ő a zenei nevelésről mondta, hogy kezdődjön „kilenc hónappal a születése előtt…() nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” Ugyanígy elmondható ez az érzelmi fejlesztésről, és ne feledjük, hogy az érzelmek és a zene milyen szoros kéz a kézben járnak, úgyhogy kezdődjön az érzelmi nevelés a magzati kortól, az altatódalokkal.
Ezek azok az alapok, amelyek megvédenek, segítenek az elgépiesítés ellen, amitől „csak az ének szelleme véd meg” (Kodály). És ugyanúgy a mesék, a képzelet, a beszélgetés, a rácsodálkozás a világra és mi magunkra is napról napra, hónapról hónapra, évről évre…Aki nem hiszi, járjon utána :-).[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]