“Mindennapi (érzelmi) vitaminunkat add meg nékünk ma”…így is lehetne reggelenként kezdeni akár gyermekként, akár felnőttként. Ahogy a mai táplálkozási szokásaink és a táplálékaink minősége miatt is fontos vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok hiányoznak a szervezetünkből, ugyanúgy érzelmi téren is látható és érezhető hiányok vannak, ami ezeket a fontos mindennapi „tápanyagokat” illeti.

Ismeretes az a tény, hogy érzelmi ingerek és hatások nélkül az emberi élet már újszülöttként is veszélyben van. Azok az árva gyerekek, akik a második világháborúban olyan intézetekben tartózkodtak, melyekben kevés volt a gondozó, és így nem jutott elég idő és lehetőség a gondozottakkal való testi és lelki kapcsolat kialakítására, 30% – kal nagyobb eséllyel haltak korai halált. Ha mégis túlélték, pszichológiai zavarokkal küszködtek.  A környezettel kialakított megfelelő kapcsolat nemcsak a normális agyi fejlődés alapfeltétele, de mint látjuk életbe vágóan fontos.

A főemlősök közül az emberi lény az egyetlen, akinek születése után a leghosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy önállóan el tudja látni magát, és saját maga tudjon gondoskodni a szükségleteiről.

Bizonyos személyeknek pedig egész életükben szükségük van a mások általi gondoskodásra. Ha csak az érzékszervi fejlődési útmutatót vesszük figyelembe, ennek mentén is kialakíthatunk egy akár mindennapos érzelmi „vitaminkúrát”, amivel „táplálni” lehet a kisgyermek (és nemcsak!) érzelmi életét.

1) Vegyük első körben a tapintást, a taktilis érzékelést: már magzati korban ez az első érzékelési terület, ami kifejlődik, tapintásra már néhány héten belül reflexszerűen reagál a magzat. A későbbiekben ezt úgy adagolhatjuk a mindennapokban, hogy legyen meg a napi testi érintés: ölelés, puszi, simogatás, hátveregetés, kézfogás, enyhe dörzsölés, masszírozás. Ezek mindenféle emberi kapcsolatnak egyfajta „ragasztóelemei”, hiszen a keveset érintkező emberek értelemszerűen távolságtartók, ennek okán így jönnek létre a távolságok is emberi kapcsolatainkban. Tehát az egyik legfontosabb mindennapi érzelmi vitamin az érintés, nevezzük az egyszerűség kedvéért A vitaminnak, ergo:

A vitamin – testi érintés, tapintás

2) A hallásérzetet vegyük másodiknak, ami a magzati kor 16-ik hetére fejlődik ki annyira, hogy onnantól kezdve a baba már hallja édesanyja szívverését, légzését, járását, beszédét. A mindennapi életünkben ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy olyan dolgokat mondunk a gyerekeknek, amit szívesen és örömmel hallgatnak: ezek első körben altatódalok, mondókák, rövidebb-hosszabb mesék, a későbbiekben pedig biztatás, elismerés, bátorítás, vigasztalás és „varázsmondatok” használata. Ilyen például, hogy: Tudom, hogy képes vagy rá…Én bízom és hiszek benned…Meg tudod csinálni! Ezek a mondatok legalább olyan „táperővel” bírnak, mint a fehérje-anyagcseréjében, a vörösvérsejtképzésben és a fehérje- és zsírlebontásában fontos B vitamin. Nevezzük ezeket akkor B vitaminoknak.

Felnőtt kapcsolatban pedig úgyszintén rendkívül fontos minden nap a körülöttünk élőknek, főleg a közeli viszonyokban olyanokat mondani, illetve hallgatni, amitől jól működik az anyagcserénk, lelki immunitásunk fejlődik, és bizalommal tudunk tekinteni az életre és a jövőre. Ilyenek pl., hogy: Jó, hogy itt vagy mellettem…Értékelem azt, amit ma megtettél, elhoztál, megvettél, megfőztél, elintéztél, stb…Örülök annak, hogy…és találj ki valamit, bármit. Tudom, hogy nem könnyű a nehéz kapcsolati rendszerekben, de sajnos ezek híján szemmel láthatóan betegedik meg a kapcsolat, és mindenki, aki benne van.

B vitamin – elismerő szavak, hallási észlelés

3) A harmadik létfontosságú érzelmi vitamin kapcsolódjon a látáshoz. Ez pedig azért az egyik legfontosabb eleme az érzelmi életnek, mert a világból jövő információ legnagyobb részét ezen keresztül vesszük. És mert borzasztó sok ingerencia éri manapság az ember fia-lányát vizuálisan, mondhatni „túlfogyasztás” van. Mint tudjuk a „túladagolásnak” is megvannak a hátrányai és veszélyei. Ha C vitaminnak nevezzük a látási ingereket, akkor azt kisgyermekek számára ma nagyon meg kell szűrni, ez igényel, ha úgy tetszik a legnagyobb odafigyelést.

Ez első körben, a legelején az anya és az apa látványa jelenti a jóleső érzelmi biztonságot, a hangokkal, az illatokkal és az ízekkel együtt. Később a játékokban, tárgyakban jelentkező bőség zavara átmegy abba, hogy a túl sok játék, kép látványa „ingerundort” okoz, és már nem is tudja a kisgyerek huzamosabb ideig elfoglalni magát a játékokkal. A mesék, filmek látványainak ellenőrzése pedig egy bizonyos kor után már követhetetlen. De addig, amíg ezt felnőttként még követni és korlátozni tudjuk, a lehető legkövetkezetesebb módon figyeljünk oda, hogy megelőzzük a gyerekek által olyan képi anyagok, megjelenítések fogyasztását, amit nem tud egyedül feldolgozni. A hallott mesével azért van szerencsénk, mert a mesében szereplő eseményeket, képeket olyan formában képzeli a kisgyerek, amilyen számára még megemészthető és nem riasztja meg.

Felnőtt kapcsolatainkban gondoljunk csak az első benyomásra – ami már többször nem fordul elő – de ezen kívül a saját magunk megjelenésére, a környezetünk, a otthonunk alakítására is figyeljünk oda, hogy legyen „jóleső a szemnek”.

C-vitamin – látványok, képek – látási észlelés

4) A negyedik vitaminforrás az illatok, a szaglási érzékelés, ha már ebben a sorrendben megyünk, akkor a D vitamin: a magzat harmadik hónapjában kifejlődik a szaglóérzéke, legerőteljesebb illat, amit érez, az az édesanyjáé. Ez segíti őt abban, hogy születése után képes legyen rögtön megérezni az anya illatát. A hat alapvető érzelem közül az undor az, amivel kapcsolatban tudjuk, hogy leginkább a kellemetlen szagoktól, bűzöktől érezzük. Azok az ételek, amelyek egy kisgyereknek nem rendelkeznek számára jó illattal, minden bizonnyal nem fogja azokat megenni. Ezt különösen figyelembe kell venni, mert amíg nem beszél, és nem tudja elmondani, addig a szervezete ilyen formában jelzi, hogy nincs rá szüksége. Még meg sem kóstolta, de már a látvány és az illat egyvelegével tudja, hogy nem kell.

Felnőttként pedig a párkeresési preferenciáknál mindennél fontosabb jelentősége van, hiszen ez az egyik legprimitívebb, legősibb reflex, amivel ki tudjuk választani ösztönösen a genetikai összeférhetőséget, a dezodorok, parfümök és illatosítók nélkül.

D vitamin – kellemes illatok, szaglóérzék

5) Az utolsó pedig a tényleges vitaminok tárháza, az ízérzékelés, mely tulajdonképpen a fizikai jóllétet biztosítja, és amely az érzelmi jólléthez is nagyban hozzájárul. Ezen belül ne csak a tényleges vitaminokra gondoljunk, hanem a megfelelő ásványi anyagokra, szénhidrátra, zsírokra, proteinre, cukrokra. Nem fogok ebben az irományban táplálkozási tanáccsal szolgálni – azt talán egy másik alkalommal – csak összegzem az érzelmi jóllét alapvető szükségleteit mind gyerekek, mind felnőttek számára. Ha valaki nagyon pragmatikus rendszerben gondolkodik, akkor szem előtt is tarthatja ezt is, hogy az egészséges fizikai test mellett az egészséges lelki táplálékot hogyan tudja biztosítani mind maga, mind pedig a családja és környezete számára.

E vitamin – jó ízek, ízérzékelés

A vitaminok sorrendjét és az érzékszerveket esetlegesen kapcsoltam össze, nincs benne semmilyen előzetes rendszer benne, inkább csak azért, hogy könnyebben átlássuk. De bárki összekötheti bármelyiket bármelyikkel, a lényeg azon van, hogy mindezekre odafigyeljünk.

Röviden összefoglalva a mindennapi táplálékhoz adjuk hozzá a mindennapos testi érintést, a mindennapos kellemes hangokat és beszédet, a szép látványokat és képeket, a kellemes illatokat és jó ízeket.  Az ember élete, szervezete ezeken az érzékszerveken keresztül alakul, változik, fejlődik és ma már bizonyított tény, hogy a testi és lelki-szellemi összhang bizony elválaszthatatlan egymástól.